Jelen cikkünk rövid összefoglalást ad a 2023. évi XXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről (továbbiakban: Panasztörvény) hatálybalépésével kapcsolatos vállalkozásokat terhelő kötelezettségek hatékony ügyvédi kezeléséről.

Jogszabályi háttér:

Az Országgyűlés 2023. május 23. napján fogadra el a fent nevezett jogszabályt, mely 2023. július 24. napján lép hatályba. A törvény a 2019/1937 EU irányelv magyar jogszabályok közé integrálásának végeredménye. Az integrált jogszabály meghaladja az Uniós szabályozás tárgyi hatályát kiterjesztve azt nem csak az uniós jogszabályok megsértésére, hanem a nemzeti jogszabályok sérelme és visszaélések esetén is alkalmazhatóvá válik. Ez egyszerűsíti az eljárást, mivel a jogalkalmazóknak nem kell a jogszabály tárgyi hatályát vizsgálniuk, amikor azt kell eldönteniük, hogy alkalmazzák-e a törvényben foglaltakat. A hatályos szabályozás szerint lényegében akár uniós akár nemzeti jogszabály megsértése kapcsán, bármely releváns visszaéléssel kapcsolatosan lehetőség van bejelentést tenni.

Mely vállalkozások kötelesek visszaélés-bejelentési rendszert működtetni?

A panasztörvény közszférát érintő részével cikkünk nem foglalkozik, mivel alapvetően vállalkozások részére kívánjuk áttekinthetővé tenni a változó jogszabályi környezetet. Ennek megfelelően a cikkünk szempontjából a jogszabály releváns alanyai a következők:

• A 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó vállalkozók foglalkoztatottak számától függetlenül. 

• Az a vállalkozó, aki legalább 50 személyt foglalkoztatására irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.

A rendszer létrehozásának határideje az első csoportba tartozóknál a hatálybalépés napja, míg az 50 főt elérő vagy azt meghaladó foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások esetében 2023. december 17.

Ki tehet bejelentést?

A törvény tételesen felsorolja azokat a személyeket, akik jogosultak bejelenxtést tenni az alábbiak szerint:

• a foglalkoztató által foglalkoztatott,

• az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és

• a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.

• az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,

• a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,

• a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

• a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,

• a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

• az a személy, akinek jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

Belső visszaélés-bejelentési rendszer, vagy bejelentővédelmi ügyvéd?

A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozás vagy „házon belül” hozzon létre egy bejelentési rendszert, vagy azt kiszervezze egy bejelentővédelmi ügyvéd, illetőleg más külső szervezet számára (külső szervezetre, a bejelentővédelmi ügyvédre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni).

Természetesen minden vállalkozásnak mérlegelnie kell, hogy milyen költséget kíván szánni a saját bejelentési rendszerére, de olyan esetben, ha eddig nem volt ilyen kötelezettsége, továbbá, ha nem ismerős a területen érdemes bejelentővédelmi ügyvédet megbízni. Irodánk bejelentővédelmi megbízásokat határozott (tehát nem óradíj alapú) éves díjon vállal, melynek mértékéről kérem érdeklődjön kollégáinknál.

Majd a céges ügyvéd megoldja…

Jelen korunk jogszabályi környezete okozta kihívásokra válaszul a vállalkozások jó része tart fenn kapcsolatot ügyvéddel, vagy ügyvédi irodával. A hatályos szabályozás komoly összeférhetetlenségi szabályokat állított fel annak érdekében, hogy a bejelentési eljárás során eljáró ügyvéd objektíve tudjon segítséget nyújtani a bejelentő részére, mely visszaélés kivizsgálása hosszútávon a vállalkozás érdekeit is szolgálja. A jogszabály kizárja a bejelentővédelmi megbízás elvállalását olyan jogi személytől, akivel az ügyvédnek a megbízás kezdetét megelőző 5 évben megbízása volt. Ennek megfelelően, a bejelentővédelmi ügyvédnek olyan ügyvédet válasszunk, aki az előző 5 évben nem kapott megbízást vállalkozásunktól.