Ügyvédi munka a  Polgári Jog területén

Az ügyvéd a polgári jogi területen hármas feladatot láthat el. Vagy érdekképviselőként működik, vagy mediál, vagy okiratot szerkeszt. Mindegyik területnek sajátos követelményei vannak, amelyeknek az ügyvédnek meg kell felelnie. Attól függően melyik szerepben lép fel az ügyvéd, eltérő jogi és adminisztratív kötelezettségeinek tesz eleget.

Az ügyvéd, mint érdekképviselő a polgári jogi ügyekben:

Klasszikus polgári jogi képviseletről beszélünk akkor, mikor az ügyvéd, mint jogi képviselő jár el polgári peres, illetve nemperes eljárásokban.  Jogi képviselet során az ügyvéd az ügyfél érdekeit képviseli polgári bíróságokon, fizetési meghagyásos eljárásban, munkajogi perben vagy közigazgatási eljárásokban. Az ügyvédi törvény és etikai kódex alapján ilyen esetkeben az ügyvédet szigorú szabályok kötik az ügyfél érdekének elsődlegessége a főszabály, melynek során a jogi képviselő tudása legjavának felhasználásával éri el a kívánt célt.

A polgári érdekképviselet során az ügyvéd beadványokat szerkeszt, illetve eljárási cselekményeken (meghallgatás bírósági per) vesz részt. Az ilyen jellegű munka egyszerre kíván meg jelentős precizitást az írásos dokumentumok előkészítésében, és felkészült hatásos fellépést a személyes részvételt igénylő eljárási cselekmények során. A peres képviselet vagy a megbízásban rögzített cél elérésével vagy a megbízás felmondásával zárul.

Az ügyvéd, mint mediátor:

Az ügyvéd a magánszemélyek és gazdasági szereplők érdekegyeztető fórumaként is funkcionálhat. A mediátori szerep félúton található az érdekképviselet és az okiratszerkesztés között. A mediálás során az ügyvéd összegyűjti az ellentétes véleményen álló felek elsődleges érdekeit, és kidolgozik számukra egy olyan megoldási javaslatot, amely közelíti az ellentétes állásponton álló felek véleményét.  Abban az esetben, ha a felek a kidolgozott javaslatot elfogadják, az ügyvéd teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja azt, és ellenjegyzi. Amennyiben a felek nem tudják a javaslatot elfogadni, akkor bírósági perben tudják érdekeiket érvényesíteni.

Az ügyvéd, mint okiratszerkesztő:

Olyan magánjogi aktusoknál, ahol formai kényszer van előírva, az ügyvédi ellenjegyzéshez kötött dokumentumok jelentősége kiemelkedő. Az ügyvéd okiratszerkesztési feladatai során működik közre ingatlan-adásvételek során, házassági vagyonjogi szerződések elkészítésekor, de végrendelet, vagy előzetes jognyilatkozat megszerkesztése során is. Amikor az ügyvéd okiratot szerkeszt, akkor arra vállal kötelezettséget, hogy a felek szerződéses akaratát saját maga által készített dokumentumban rögzíti, illetve a feleket azonosítja. Ebben az esetben tehát a felek összességének az akarata irányadó, így alapesetben az, hogy az ügyvédet melyik fél bízta meg, nem kell, hogy jelentőséggel bírjon. Abban az esetben, ha az ügyvéd kifejezetten rögzíti, hogy az okiratban résztvevő másik féllel nem hoz létre megbízást a megbízás/tényvázlat aláírása, érdemes a másik félnek saját jogi képviselőjével is átnézetni a szerződést, mivel ilyen esetben ügyvédi megbízás csak az ügyvéd saját ügyfelével jön létre.

Gyakran felmerül a kérdésként, hogy miért forduljak ügyvédhez egy olyan szerződés esetén is, ahol a jogszabályok nem írják elő a kötelező ügyvédi közreműködést!? Amikor az ügyvéd okiratot szerkeszt, akkor arra készíti fel a feleket, hogy a jövőben ne alakuljon ki közöttük olyan jogvita, amely jelentős költséggel és kellemetlenséggel jár mindkét félnek. Ennek érdekében felméri és ha kell a jogszabályok által meghatározott mederben tartja a felek szerződéses akaratát annak érdekében, hogy a későbbi jogviták elkerülhetők legyenek.. Az ügyvédi munka ilyen esetben olyan mint egy szabó munkája, aki a meghatározott ruhadarabot úgy készíti el, hogy annak minden centimétere az ügyfelekre legyen igazítva elkerülve azt, hogy a konfekció darabokkal ellentétben ahol a szerencse dönti el, hogy hosszútávon hordható lesz-e.

Az ügyvédi munkadíj polgári eljárásokban:

  Az ügyvédi munkadíj a hatályos jogszabályok alapján szabad megállapodás tárgya azonban az egyes ügyleteknek megfelelően kialakultak bizonyos gyakorlatok az ügyvédi munkadíj meghatározása során. Az ingatlan-adásvételek / ajándékozások során a gyakorlat szerint az ügyvédi munkadíj meghatározott százaléka az átruházásra kerülő ingó vagy ingatlan dolog értékének. A százalékos munkadíj tükrözi azt, hogy az ügyvédi felelősségvállalás egyre nagyobb annak mértéke szerint milyen értéket képvisel az a dolog melynek átruházásában az ügyvéd közreműködik. Az érdekképviselet és mediáció során az ügyvédi munkadíj lehet egyösszegű díj vagy óradíj alapon meghatározott, illetve ezek kombinációja, mely lehetővé teszi a kiszámítható díjazást mind az ügyfél mind az ügyvéd részére.