Ügyvéd a büntetőeljárásokban

Az ügyvéd, a büntetőeljárások során vagy védőként jár el vagy sértetti jogi képviselőként. Mindkét szerepben az eredményes eljárásban való közreműködés az elsődleges cél. Ennek érdekében a hatóságokkal való együttműködés, az egyes eljárási cselekményeken való részvétel, és a büntetőperben történő védői vagy sértetti jogi képviselői munka egyaránt a repertoárját képezi a büntetőügyben eljáró ügyvédeknek.

Az ügyvéd, mint védő:

A védő elsődleges feladata, hogy a védencének cselekménye a büntető eljárás során helyes értékelést kapjon. A munka az enyhébb büntetőjogi szankció elérésétől, a védenc felmentéséig terjedhet. Nem minden esetben cél tehát egy büntető eljárásban a védenc felmentése, azonban minden esetben kötelessége a védőnek a felmentésért harcba szállni, ha a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan nem bizonyítható a terhelt bűnössége.

Sok esetben felmerül kérdésként, hogy hogyan tud úgy dolgozni egy védőügyvéd, ha a védence bűnös. Álláspontunk szerint annak a ténynek az ismerete, hogy a védenc követte-e el a terhére rótt bűncselekményt nem feltétlenül szükséges, sőt egyes esetekben az objektív munka rovására is mehet, és olyan célok elérése felé sarkalja az ügyvédet, amely nyilvánvalóan nem lehetséges. A megfelelő rutinnak rendelkező védő nem kérdez rá az ügyfelénél, hogy bűnös-e. A védő ezt kérdés nélkül is az ügy megismerése során saját maga is meg tudja ítélni. De mi a helyzet akkor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a védencünk bűnös? A méltányos eljárás. A méltányos eljárás és az arányos és humánus büntetés minden embert ugyanúgy megillet, így az ügyvéd nem mérlegelhet az eljárás során, és nem veheti magára a bíró szerepét. A védőnek ugyanolyan szakmaisággal kell eljárnia abban az esetben is, ha a védence nyilvánvalóan ártatlan, mintha tudomására jut, hogy védence bűnös.

A védő a büntetőeljárás során a vádlott jogaival rendelkezik, a lehető legszélesebb körben rendelkezik nyilatkozattételi, iratmegismerési, és bizonyítás kezdeményezési jogkörrel.

A sértetti jogi képviselő és a tanúsegítő ügyvéd, magánvádló, pótmagánvádló:

 A másik nagy szerepkör a sértetti jogi képviselet, és a tanúsegítő feladatok ellátása, amikor az ügyvéd a bűncselekmény elkövetőjével szemben követelhető polgárijogi igény érvényesítése érdekében jár el. Kérdésként merülhet fel, hogyha egyszer az ügyész képviseli a vádat, mi szükség van sértett jogi képviselőre?

Az ügyész az állam büntetőmonopóliumának képviselője ez az elsődleges funkciója és nem a sértett érdekeinek képviselete. A sértett érdekeinek képviseletére az eljárási törvények lehetőséget biztosítanak az ügyész részére, azonban például a polgárijogi igényt az ügyész nem terjeszthet elő. Kimondottan a sértetti érdekek képviseletére a hatályos jogszabályok alapján a sértett jogi képviselő rendelkezik jogosítványokkal.

A sértetti jogi képviselőt a sértett jogai illeti meg az eljárás során, teljeskörű kérdés és indítványtételi joggal rendelkezik, azonban iratmegismerési joga korlátozott.

A tanúsegítő ügyvédként lényegesen szűkebb körben járhatunk el, mint a korábban ismertetett szerepekben. A tanúsegítő ügyvéd funkciója elsődlegesen az, hogy a tanú az eljárás során megfelelően gyakorolhassa az eljárási törvényben rögzített jogait. A tanúsegítő a tanú helyett a tanúnak intézett kérdésre nem nyilatkozhat, csupán eljárástámogatási feladatai vannak. A tanú korlátozott iratmegismerési joggal rendelkezik az eljárásban.

A magánvádló és pótmagánvádló olyan eljárási szereplő amely speciális eljárási körülményeket követően, vagy speciális bűncselekmények értékelése során jár el, és leggyakrabban ügyvédek látják el ezen személyek képviseletét. A magánvádló egyes személyiségi jogsérelemhez kapcsolódó bűncselekmények (becsületsértés, rágalmazás, levéltitok megsértése) jár el a bíróság előtt a (magán)vád képviselet során. A pótmagánvádló speciális eljárási cselekmények (feljelentés elutasítása, vádelejtés) követően lép színre, lehetőségei kiterjedtebbek a magánvádlónál, mivel közvádas bűncselekmények során jár el.

Ügyvédi munkadíj a büntetőeljárások során:

Az ügyvéd védőként kirenedelésben, vagy megbízásban tud eljárni. A kirendelés során a védői díjat az állam előlegezi meg, és elítélés esetén a terhelt viseli. Megbízás során a terhelt viseli a megbízási szerződés szerinti költségeket és díjakat. A gyakorlat az, hogy az ügy vállalásáért általában egyösszegű munkadíj kerül meghatározásra kiegészítve a tárgyaláson való alkalmi megjelenés díjával.

Amennyiben büntetőeljárással értintett és szakszerű ügyvédi segítséget kíván igénybe venni,  keresse munkatársainkat időpontegyeztetés céljából.