Kényszertörlés

116. § (1) A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha
117. a) a céget megszűntnek nyilvánítja,
118. b) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő,

c)

1. d) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.

(2) Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Ha a kényszertörlés elrendelésére a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalát követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően került sor, a felszámolást elrendelő bíróság elektronikus értesítése alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésének van helye. Kényszertörlési eljárás alatt fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás – e törvényben foglalt kivétellel – nem kezdeményezhető.

(3) Ha a kényszertörlési eljárás elrendelésére nem az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból került sor, a cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérheti a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, arra tekintettel, hogy a 117/C. § szerinti kérelmet kíván előterjeszteni. A cégbíróság a kérelemről öt munkanapon belül határoz. Egyéb esetekben a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától nem végezhet. Ha a cég a 117/C. § szerinti kérelmét az előírt határidőben nem terjeszti elő, illetve az jogerősen visszautasításra vagy elutasításra kerül, a határidő lejártát követő naptól, illetve a jogerős bírósági döntés cég általi kézhezvételét követő naptól a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. E bekezdés szerinti kérelmet a cég nem terjeszthet elő, ha adószámmal nem rendelkezik, vagy jogszabály hátrányos jogkövetkezményt ír elő arra az esetre, ha a cég kényszertörlés alatt áll; arról, hogy ezen kizáró okok nem állnak fenn, a cégnek a kérelmében nyilatkoznia kell.

(3a) A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, ide nem értve a hitelezői érdekek figyelembevétele mellett meghozható, a 117/C. § szerinti kérelem előterjesztéséhez szükséges döntések meghozatalát. A cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, nem határozhatja el végelszámolását, a jegyzett tőkéje leszállítását, a kényszertörlési eljárás azonban a cég egyéb cégadatai változásának nem képezi akadályát.

(3b) A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás megindítását követően a cég nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a céget terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, a cég vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg. A kényszertörlési eljárás alatt a cég vagyontárgyának átruházására kötött szerződés vagy a vezető tisztségviselőnek a cég vagyontárgyának elidegenítésével, illetve megterhelésével kapcsolatos jognyilatkozata semmis.

(3c) A (3) bekezdés szerinti engedély megadása esetén a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó mértékű ügyletekre a (3b) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak. A (3) bekezdés szerinti engedély megadása esetén a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekek figyelembevételével megtehet minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a 117/C. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesüljenek.

(4) A cégbíróság – e fejezetben foglalt kivétellel – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.

(5) Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.

(6) A kényszertörlési eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kell alkalmazni. A kényszertörlési eljárásban az iratok kézbesítésére a 72. § (6) bekezdését alkalmazni kell. Ha e fejezet 1-3. Címe szerinti eljárásban e törvény alapján nem kizárólag bíró járhat el, ott bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is – önálló aláírási joggal – eljárhat. A cégbíróság a kényszertörlési eljárásban keletkezett iratokat elektronikusan tartja nyilván. Ennek során jogosult a nem elektronikus irat elektronikus okirati formába történő alakítására.

(7) A kényszertörlési eljárásban nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, költségkedvezmény engedélyezésének és beavatkozásnak.

(8) A kényszertörlési eljárás során elsődlegesen okirati bizonyításnak van helye. A cégbíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti, az ügyben érintettektől írásbeli nyilatkozatot kérhet. A cégbíróság szükség esetén személyes meghallgatást tart. Ha a kényszertörlési eljárást törvényességi felügyeleti eljárás előzte meg, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás iratait is felhasználva jár el.

(9) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a cégbíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje tizenöt munkanap.