A titkos adatszerzés egy olyan eszköz a nyomozóhatóság kezében, amely lehetőséget teremt arra, hogy a gyanúsított tudta nélkül hozzáférhessenek elektronikus levelezéséhez, telefonbeszélgetéseihez, illetve telefonon küldött üzeneteihez. Ezen felül lehetősége van a nyomozó hatóságnak a célszemély megfigyelésére, illetve többek között a célszemély levelinek felnyitására és az egyes helységek titkos átkutatására is. Jelen cikkünkben a titkos adatszerzés büntetőjogi megítélésével foglalkozunk.
Titkos adatszerzés indoka:
Számos olyan bűncselekmény létezik, amelyeknek bizonyítása igen nehézkes, mivel a sértettet nem közvetlenül érinti a bűncselekmény, és a cselekményben résztvevő személyek mindegyike érdekelt a cselekmény leplezésében. Ide tartoznak a korrupciós bűncselekmények (vesztegetés, hivatali vesztegetés) az egyes költségvetést kárósító bűncselekmények, de a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények is. Nehéz bizonyítani például egy olyan hivatali vesztegetést, melynél mind a vesztegető, mind a megvesztegetett személy abban érdekelt, hogy a cselekményükről ne derüljön fény, ne keletkezzen sem milyen bizonyíték. A jogalkotó az ilyen cselekmények felderítésére tette lehetővé a nyomozó hatóságok számára azt, hogy az egyes cselekmények felderítése érdekében a titkos adatszerzés eszközeihez forduljanak.
Titkos adatszerzés jogi garanciái:
Annak érdekében, hogy a titkos adatszerzés ne történjen öncélúan, és ne legyen visszaélés szerűen alkalmazható, a jogalkotó a büntetőeljárási törvényben szabályozta a titkos adatszerzés jogi normáit. A nyomozó hatóság által jogszerűtlenül szerzett bizonyíték sorsa, hogy azokat a büntetőeljárás során nem lehet felhasználni. A hatályos büntető eljárási törvény „Leplezett eszközök” név alatt foglalkozik a titkos adatszerzés módszereivel. A törvény három kategóriát állapít meg a leplezett eszközök halmazán belül:
- a bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött,
- az ügyészi engedélyhez kötött
- bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
A bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök:
Ehhez a kategóriához olyan eszközök kapcsolódnak, amelyeket a nyomozó hatóság saját elhatározásából a báncselekmény megszakítása, felderítése, elkövető azonosítása, és bizonyítás érdekében alkalmazhat. Az első ilyen eszköz a titkosan együttműködő személy. A titkosan együttműködő személy a köznyelv egyszerűen besúgónak nevezi, mivel a bűncselekményekre vonatkozó információkat közöl a nyomozó hatósággal. A hatóság a nyomozás céljának titokban tartásával gyűjthet információt az elkövetőről. Előfordulhat például, hogy egy közúti ellenőrzés alkalmával, vagy hatósági eljárást színlelve kutakodnak az elkövető környezetében. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a csapda. A csapda olyan helyzet megteremtése, ami lehetővé teszi a bűncselekmény megszakítását és az elkövető elfogását. A csapdának egyetlen kritériuma, hogy sérülést, vagy egészségkárosodást nem okozhat. A nyomozó hatóság az eredményes eljárás érdekében a sértettet vagy más személyt egy meghatározott – többnyire a nyomozó hatóság kötelékébe tartozó személlyel – helyettesítheti is. Végső sorban a nyomozó hatóság alkalmazhat rejtett megfigyelést, és közölhet megtévesztő információkat annak érdekében, hogy a büntető eljárás sikerre vezessen.
Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök:
Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök közé tartozik a fizetési műveletek megfigyelése, mely a gyanúsított számlavezető bankjának közreműködésével történik. Ide tartozik továbbá a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése, mely egy alternatív vádalkuként működik az eljárás során. Ügyészi engedéllyel alkalmazott leplezett eszközök során rengeteg „fedett” eszköz alkalmazható. A fedett eszközök legismertebb verziója a fedett nyomozó, amikor a nyomozóhatóság egy tagja beépül és így gyűjt információt. Kevésbé ismert, de annál többször alkalmazott eszköz a fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat. Ezek az eszközök egyrészt a fedőnyomozó védelmére szolgálnak, másrészt lehetőséget ad a nyomozóhatóságnak, hogy hamis adatokat alkalmazzanak, illetve nem valós cégeket hozzanak létre.
Bíró engedélyhez kötött leplezett eszközök:
A személyes jogba leginkább beavatkozó leplezett eszközök csokra mind bírói engedélyhez kötött ide tartozik, az információs rendszer titkos megfigyelése, magyarul az elektronikus levelezés megfigyelése a hely és küldemények titkos megfigyelése, illetve a lehallgatás. A lehallgatás kiterjedhet adott telefoneszközökre, de helyiségekre és gépjárművekre is, telepített lehallgató készülékek révén.
A hatályos szabályozás legnagyobb problémája:
A jogállamiság megkívánja, a leplezett eszközök alkalmazásának jog által történő korlátozását. A jogalkotó elsődleges garanciaként biztosítja, hogy a leplezett eszközök alkalmazását a jogszabályi hierarchia egyik legmagasabb fokán, törvényi szinten szabályozza. Ezen felül belép még a bírói kontroll, mint jogállami tényező a legsúlyosabban személyi jogot sértő leplezett eszközök terén.
A hatályos szabályozás az előkészítő eljárások kapcsán merül fel. Előkészítő eljárás során a nyomozóhatóság azt vizsgálja, hogy fenn áll-e a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Ezen eljárás során alkalmazhat leplezett eszközöket. A Büntetőeljárásról szóló törvény szerint előkészítő eljárásban a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket két féle személlyel szemben lehet alkalmazni.
- aki bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, illetve
- akiről megalapozottan feltehető, hogy bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart
Egyszeri olvasásra is világossá válik, hogy a második pontba tartozó követelményt nem nehéz teljesíteni senkinek. Álláspontom szerint olyan mértékben került kitágításra a leplezett eszközök alkalmazásának köre előkészítő eljárás során, hogy lényegében feleslegessé tette a szabályozását, mivel ezen rendelkezés alapján szinte bárkivel szemben bevethető bírói engedélyes leplezett eszköz, aki akár közvetve kapcsolatot tart olyan személlyel akiről feltehető, hogy bűncselekményt követett el.
Fenti cikkünkből is látszik, hogy a büntető eljárás igen komoly kihívásokkal küszködő bonyolult folyamat. Minden esetben javasoljuk, hogy akármilyen csekélynek gondolt bűncselekménnyel gyanúsítják, forduljon szakértő ügyvédi segítségért. Irodánk minden esetben szakmailag felkészült és lelkiismeretes kollégái tudásuk legjavát felhasználva tesznek meg minden ügyfeleink érdekeinek védelmében. Ha úgy gondolja, hogy segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal.
